Ki hinné, de még a Góbi sivatagban is akadnak kirándulók. S milyen szerencse! Egyikük ugyanis észrevette, hogy a kő, melynél útjai során mindig megpihent, kristályokat rejt. El is határozta, hogy megbontja – így fedezték fel 2000–ben a Fukong meteoritot, és rögtön ki is kiáltották a 21. század legnagyobb meteorit– leletének.

A meteorit ugyanis egy rendkívül ritka pallazit meteorit volt – kevesebb, mint 1 %–uk ilyen –, melyek szilikát kristályokat, leggyakrabban peridotot (olivint) tartalmaznak.

Nem bizonyított, de a kutatók azt feltételezik, hogy a naprendszer hajnalán, 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett kisbolygó egész köpenye peridot kristályokból állt, s a földre való becsapódás során keveredett össze az aszteroida magját alkotó nikkel–, és vas kőzettel.

A peridot azonban nem csupán az égben – a földön is tűzből keletkezik. A gyémánt mellett ez az egyetlen drágakő, amely mélyen a földkéregben alakul ki, és a vulkáni láva hozza a felszínre. A vulkánjairól híres Hawaii egy ősi legendája szerint a peridot Pelének, a tűz, a villámlás és a vulkánok istennőjének könnycseppje.

Kleopátra kedvenc köve is – amit egykor smaragdnak gondoltak – peridot volt. Ez a tévedés gyakran esett meg a történelem során, mivel a peridot csakis zöld színben fordul elő, a sárgás–, arany–, és olíva zöld–skála minden árnyalatában, bár rendkívül ritka a smaragddal összetéveszthető, ragyogó élénk zöld szín.

A Serendib ékszerek peridotjai ebben a ragyogó, élénk zöld árnyalatban pompáznak. A „Tűz Könnycseppjei” ékszercsaládunk peridotja, valamint a „Vidám Cimborák” nyakláncok peridotjai mind összetéveszthetők a smaragddal.

Idősebb Plinius nyomán tudjuk, hogy a peridot „nappali fényben fakó, éjjel azonban parázslik, mint az izzó szén.” A Serendib – peridotok nappal is izzanak. Hogy éjjel milyen átváltozáson mennek át, azt csak majdani boldog tulajdonosaik figyelhetik ki – és írhatják meg nekünk.